2015. február 26., csütörtök

Azok a bizonyos elsők booktag

 
Bizony, egy újabb booktag. Ezt nem terveztem be, de Vicky volt olyan tündér, hogy gondolt rám és kihívott, így íme a booktag, ami azokról a bizonyos elsőkről szól.
 
Piszkos fantáziával rendelkező egyedek részére: NEM azokról az elsőkről ;)

1. Miről szólt az első blogbejegyzésed? Miről az utolsó?
Az első bejegyzés minden blogomon valamiféle bemutatkozás/hellószia idegen - féle poszt volt, bár mindegyik elég kínosra sikerült eddig, nem vagyok túl jó az ilyesmiben. A legutolsó pedig ez a Top 10 világmegváltó gondolat címet viselte.

2. Ki volt az első blogger, akit olvastál? Ki volt az utolsó?
Jó kérdés. Az első valami fanfiction-ös oldal volt, de már a sztorira se emlékszem, nemhogy arra, hogy kié volt. Az utolsó pedig Shanara, épp most futottam át a Cseresznyepiros nyárról szóló értékelését. Csak azt erősítette meg, amit már a tartalom elolvasása után is sejtettem: hiába a hype, én ettől a könyvtől kitépném a hajamat.

3. Melyik volt az első könyv, aminek a megvásárlására emlékszel? Melyik az utolsó?
Az első, amire konkrétan emlékszem, az a Tinibálvány volt Meg Cabottól (igen, tudom, hogy mindig ezzel a könyvvel jövök xD) és olyan 13-14 lehettem. Biztos előtte is voltak, de az agyam mint a szitáé. Az utolsó pedig a napokban történt, bár miután netes rendelés volt, még nincs a kezemben a legújabb drágaszág. Gail Carrigertől az Etiquette&Espionage a szóban forgó könyv, és a negyedéves beadandók utáni jutalmam. Mert megérdemlem, vagy mi. :D



4. Melyik volt az első könyv, amit teljesen egyedül olvastál el? Melyik könyvet olvastad utoljára?
Végre valami, amit biztosan tudok! Az első könyv, amit egyedül olvastam az a Pocahontas volt. Még mindig ott ül a polcomon a viharvert példány és nagyon-nagyon szeretem. Nincsenek benne barokk körmondatok, de na! Egy meséről beszélünk. :) Az utolsó, amit elkezdtem az Albert Maori Kiki: Ten Thousand Years in a lifetime című önéletrajzi írása, de még folyamatban van.

5. Melyik volt az első disztópia, amit olvastál? Melyik az utolsó?
Az első az Incarceron volt Catherine Fishertől (nehéz elhinnem, de a moly aszondja), a legutolsó pedig Dan Wells Részlegesek sorozatának a második része, a Fragments. (Bejegyzés lesz róla, hamarosan)

6. Mi volt az első paranormális romantikus, amit olvastál? Mi az utolsó?
Az elsőben nem vagyok biztos. Vagy Ward Éjsötét szeretője, vagy pedig Nalini Singhtől az Angyalvér. Én az utóbbira tenném a voksom, de lehet, hogy csak azért, mert az a sorozat mélyebb nyomot hagyott bennem és azóta is olvasom, ameddig Ward és én nem igazán jöttünk ki. Az utolsó pedig Thea Harrisontól a Dragon Bound. Pár napja, hogy befejeztem és még mindig nem tudom eldönteni, hogy tetszett-e vagy sem.

7. Melyik volt az első könyv, amin sírtál? Melyik az utolsó?
Ez is csak tipp, de az első amire emlékszem is, hogy sírtam rajta és mély nyomot is hagyott bennem, az az Aurelia volt Lynne Reid Banks tollából. Akkoriban nagyon megrázott, szinte lelki roncs lett belőlem a végére. Nem tudom, ma hogyan tetszene, de megérne egy újraolvasást, hogy kiderítsem. :)

Mostanság nem rémlik, hogy úgy istenigazából zokogtam volna egy könyvön (igen, én olyat is szoktam, elég ijesztő látvány, azt mondják), az If I Stay olvasása közben pityeregtem egy kicsit, amikor Mia nagyapja a kómában fekvő lányhoz beszél. Az a jelenet... egyszerűen szívfacsaró. Szinte teljesen átemelték a filmbe és annak minden hibája ellenére én ugyanúgy, másodjára is elkezdtem itatni az egereket.

8. Melyik volt az első sorozat, amit befejeztél? Melyik az utolsó?
Ha trilógia is ér, akkor a legelső ténylegesen befejezett sorozatom Philip Pullmantól Az úr sötét anyagai voltak, ami mai napig kedvencem és bőven megérett az újraolvasásra. Előtte is olvastam én sorozatokat, mint például a WITCH-et, de azt nem tudtam befejezni, ugyanis nem fordították le az összes részét. Nyárra azt tervezem, hogy az eddigieket újraolvasom, a maradékot pedig valami úton-módon befejezem. Nagyon imádtam régen, jó lenne tudni a történet végét.

A legutolsó sorozat, amit befejeztem, az a Cat és Bones volt Jeaniene Frosttól. Vegyes érzéseim vannak vele kapcsolatban, mert bár imádtam a sorozatot (főleg az első három részt), ez az utolsó könyv valamiért nagyon nem jött be. Izgalmas volt, de nagyon erőltetettnek éreztem benne egyet s mást (nem akarok spoilerezni). Én sajnálom a legjobban, mert tényleg az egyik kedvenc párosom, arról nem beszélve, hogy nagyon furcsa rájuk így múlt időben gondolni. Jó pár évig nyomon követtem a kalandjaikat, és még most is imádom elővenni őket. Hiányozni fognak.



9. Melyik volt az első könyv, amit nem tudtál befejezni? Melyik az utolsó?
Az első az minden bizonnyal valamelyik kötelező olvasmány volt, szerintem a Kincskereső kisködmön, azt kifejezetten utáltam és szerintem nem is olvastam végig. Egy életre traumatizált így is. Az utolsó pedig Tammara Webbertől a Breakable (az Easy - Egyszeregy Lucas szemszögéből). Nem is az, hogy nem tudtam, egyszerűen csak nem akartam. Bár itt-ott érdekes volt a múltja, a narráció végtelenül untatott és azon kaptam magam, hogy kezdek teljesen kiábrándulni a karakteréből, így inkább letettem, és úgy döntöttem, megmaradok a saját képzelgéseimben. Mindenkinek jobb ez így. :)

Köszönöm a kihívást Vickynek, nektek pedig remélem tetszett.
Szokás szerint, ha valakinek kedve támadt esetleg kitölteni, ne habozzatok, vigyétek és jó szórakozást hozzá!

2 megjegyzés:

  1. Cat & Bones sorozatát már nekem is be kéne fejeznem. Már jó ideje itt csücsül a polcomon a zárókötet, de valahogy mindig átsiklok rajta mikor új könyvet veszek le, mert nem akarok elválni:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megértem. :) Az ilyen hosszú sorozatok esetében, amiket szeret az ember, mindig kicsit keserédes az utolsó kötet, akár tetszik a lezárás, akár nem. :)

      Törlés

Limk Related Widget