Évösszegző 2017 - Kedvenc olvasmányaim

Hello népek, és persze BÚÉK mindenkinek!

Még tavaly (nem várhattad, hogy kihagyom a legrosszabb viccet, amit minden újévkor rongyosra használ mindenki) elkezdtem értékelni a 2017-es évemet, már ami az olvasást illeti, és most, hogy hivatalosan is lezárult, térjünk át a pozitív élményekre: jöjjenek 2017 kedvencei!

Egy aprócska disclaimer: viszonylag sok újraolvasásom volt idén, így azokról majd az évértékelőmben emlékezem meg, mert régi nagy kedvenceket nem lenne fair az éves toplistába belekeverni a részemről, nemde?

On Sai: Esővágy

Az év első olvasmányai között mindjárt kedvencet avattam, hiszen egyszerűen imádtam On Sai novelláskötetét! Mindig szerettem a novellákat, de egészen eddig nem túl sok kortárs darab akadt a kezembe, így amikor megtudtam, hogy az Esővágy megjelenik, már pucoltam is beszerezni, és egyáltalán nem bántam meg! Mindegyik novella egy külön világnak érződött egy pár oldalba sűrítve, illusztrációkkal tarkítva, amik az egyszerű de nagyszerű vonalat képviselték, és tényleg hozzáadtak a tartalomhoz.

Bővebben a gondolataimat itt olvashatod.

Ilona Andrews: White Hot

Nemcsak a kedvenc könyv, de a legpocsékabb borító jelölésre is tökéletesen alkalmas Ilona Andrews Hidden Legacy trilógiájának (sorozatának...?) várva várt folytatása, a White Hot.

Tiszta sor volt, hogy ez a könyv hatalmas fangörcs lesz, hiszen az első részt IMÁDTAM, erre pedig több mint két évet kellett várnunk. Nem tudom, hogyan lehetséges, de a hatalmas várakozás ellenére is a padló alól kellett előkeresnem az államat, és ha már ott jártam, felmosni a kifolyt nyálat, mert ÚRISTEN EZ A KÖNYV! Azt hinné az ember, hogy ez lehetetlen, de még jobb volt, mint amire számítottam. Andrewsék képtelenek csalódást okozni, úgy látszik. Izgalmas, érdekes, vicces, szórakoztató, nyomokban nem túl rózsaszín romantikát tartalmaz. Komolyan, a tökéletes mix.

Fangörcs epizód over, mindenki olvasson Hidden Legacyt!

Italo Calvino: Invisible Cities

Kicsit klasszikusabb vizekre evezünk. Italo Calvino esszéit már korábban is olvastam, de ez volt az első irodalmi műve, ami a kezembe került, egy tantárgyamnak köszönhetően. 

Határozottan kedvencet avattam vele, egész egyszerűen imádtam a hangulatot, a stílust, az alapötletet. Azt a kreativitást, amivel a városokat leírta, miközben végig egyetlen helyről beszélt. Vizuális alkatoknak különösen tudom ajánlani ezt a csodát.

Carrie Fisher: The Princess Diarist

Ez a könyv ismét bebizonyította nekem, hogy igenis érdemes időről-időre kimozdulni az ember komfortzónájából és új műfajokat felfedezni. Nem gyakran olvasok memoárokat, vagy épp valós személyek naplóit (még a Neveletlen hercegnő is kimaradt az életemből, csak a filmet láttam), szóval nem igazán tudtam, mit várjak, de azt igen, hogy nekem kell ez a könyv.

Olyan volt, mintha Carrie Fisher még mindig itt lenne köztünk, és valami csoda folytán egy angol pubban találtam volna magam vele, jégkocka nélküli kólát szürcsölgetve, miközben keresetlen őszinteséggel, de hatalmas szívvel és fanyar humorral mesélt volna nekem a 19 éves énje élményeiről, benyomásairól, és arról, hogy ő hogyan látta önmagát abban az időben.

Értékelés itt.

Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása

Erről a könyvről beszélni is nehéz. Legjobb, ha semmit nem tudsz róla azon kívül, hogy el kell olvasnod!

Zseniális, egyedi, érdekes és nagyon-nagyon emberi.

Bővebb gondolatok itt.

V. E. Schwab: This Savage Song

V. E. Schwab nem tud rosszat írni, erről most már tökéletesen meg vagyok győződve. Imádtam az Archívumot, imádtam az A Darker Shade of Magicet, de idén mégis a This Savage Song lett a kedvencem az írónő idén olvasott regényei közül. A Darker Shade tetszett, de úgy érzem, a java még csak most jön, így a folytatások természetesen már ott csücsülnek a 2018a-as TBRomon.
Egy kettészakadás szélén álló város, egy szörny, aki ember akar lenni és egy ember, aki mindent elkövet, hogy egy szörnyeteghez hasonlítson.

Bővebb gondolatok itt.

Alwyn Hamilton: Rebel of the Sands

Végül, de nem utolsó sorban, egy hatalmas meglepetés, amiből nem várt kedvenc lett. Csakis Zsebi és SoSo unszolásának köszönhetem, hogy megismerkedhettem Amanival és Jinnel, akiknél jobb társaságot keresve se kívánhattam volna magamnak.

Ez a könyv a tökéletes kikapcsolódás. Sodró cselekmény, érdekes karakterek, hangulatos világ, és hajmeresztő kalandok. A lázadás készülőben.

Komolyan, ne hagyjátok ki!

Bővebb értékelés itt.

Nos, ennyi lett volna az én 2017-es toplistám. Azt kell mondjam, nehéz volt a választás, hiszen annak ellenére, hogy mennyiségben rendkívüli módon alulteljesítettem az elmúlt évekhez képest, minőségben elég nagy mákom volt, mert többségében remek könyvek akadtak a kezembe! Reméljük, jövőre is sikerül majd ilyen jókat kifognom, miközben azért közelebb kerülök a kitűzött célomhoz a mennyiség terén is!

Nektek mik voltak idén a kedvenceitek?

TBR Book Tag 2017

Hello népek!

Ezer éve nem book tageltünk már egy jót itt a blogon, főként, mert nem igazán találtam olyat, amire úgy tényleg azt mondtam volna, hogy szívesen kitölteném. Így a nagy kánikulától a blogos böngészésbe menekülve viszont belebotlottam egy tagbe Abstractelfnél, az Always Love a Wild Book bloggerinájának birodalmában, ami rettentő testhezállónak érződött, miután úgyis mindig a TBR-omról hápogok itt nektek.

TBR, azaz To Be Read, magyarán várólista, ami mindig csak terebélyesedik, és nekem legalábbis, erősen love-hate viszonyom van vele. Egyrészről fantörpikusan hasznos, mert az agyam rövidebb, mint az aranyhalé, és azt is elfelejtem, mit ebédeltem, hát még a számtalan kinézett áldozatomat, amire rá akarom tenni a mancsomat. Másrészről viszont... THE PRESSURE. Gyűlik-gyűlik-gyűlik, ha elolvasok egyet, hozzáadok tízet, és állandó jelleggel le vagyok maradva. Tudom én, hogy nem lóverseny, de még így se értettem soha azokat, akik attól félnek, hogy egyszer csak kifogynak olvasnivalóból. Én attól félek, hogy nem egy, de három élet se lenne elég arra, hogy a várólistám végére érjek. Vajon erre is van valami flancos fóbianév?

Mindenesetre, én nem orvoshoz megyek a problémámmal, hanem inkább a blogoláshoz fordulok, és ezúttal konkrétan ehhez a book taghez.

1. Hogyan követed nyomon, hogy mi van a várólistádon?

Egy időben még a molyt használtam, de aztán átálltam a goodreadsre. A molyos várólistám is megvan, de a GR-es az up to date jelenleg. Bár az up to date is egy cseppet relatív, ha rólam van szó, mert azt is ki kellene már takarítani egy kicsit, de hát mindig van valami fontosabb.

2. Hogyan döntöd el, hogy mit olvasol a várólistádról legközelebb?

Mostanság a Prológusos Projektek vették át az olvasási szokásaim felett az uralmat, az az elsődleges szempont, hogy ott épp milyen tematika következik. Ezen felül eddig az egyetem is eléggé lekorlátozott, de idén nyáron hivatalosan is friss diplomás lettem, szóval most a nyárra legalábbis ez nem köt meg még jobban, és élvezem a szabadságot, így nagyjából azt olvasok, amihez épp kedvem támad.

3. Melyik könyv van a legrégebb óta a várólistádon?

A goodreads szerint Cinda Williams Chima: The Demon King, amit 2012 június 2-án adtam a TBR listámhoz, vagyis amit szolid 5 éve tologatok. Mentségemre legyen mondva, csak pár hónapja jutottam el a beszerzésig, ami elég sarkallatos pont. Remélhetőleg, hamarosan sorra kerül.

4. Egy könyv, amit nemrég raktál a várólistádra

A várólista bővítést is általában tömegben művelem, a legutóbbi megmozdulásom eredményéből ez a három érdekel a legjobban jelenleg:

5. Egy könyv, amit csak a borítója miatt raktál a várólistádra

Alwyn Hamilton: The Rebel of the Sands majdnem így járt. Az a csodálatos borítója már jó ideje csábított, de maga a fülszöveg nem érdekelt annyira, hogy beszerezzem, így csak flörtöltem az ötlettel. Aztán Szonja és Zsebi teljesen ráfüggtek, így ők győztek meg arról, hogy igenis tegyek egy próbát. Amúgy kizárólag borító alapján nemigen rakok várólistára könyvet, az Zsebi reszortja. Semmi kétség, egy szép borító jobban felkelti a figyelmem, de azért annál több kell az elköteleződéshez.

6. Egy könyv a várólistádon, amit nem tervezel olvasni

Mint azt említettem, még a GR várólistám se up to date teljesen, így akad rajta olyan, amit már nem tervezek elolvasni. Példának okáért, Cassie Clare: Elveszett lelkek városáról már lemondtam, meg úgy az egész Árnyvadász hajcihőről. Nem az én idegeimnek való az a vergődés.

7. Egy még kiadásra váró könyv a várólistádról, ami miatt nagyon izgatott vagy

Philip Pullman legújabb megmozdulását repesve várom! A The Book of Dust kiegészítő kötete lesz az eredeti Az Úr sötét anyagai trilógiának, ami nagy és régi kedvencem, így érthető módon, kisebb szívrohamot kaptam a hírtől, hogy húsz év után egy új könyv érkezik Lyra kalandjai mellé.

8. Egy könyv a várólistádról, amit mindenki olvasott, kivéve te

Harry Potter és az Elátkozott Gyermek. Esküszöm, nem merem elkezdeni.

9. Egy könyv a várólistádról, amit mindenki ajánl

Már én is várom, hogy olvashassam, előbb azonban a Grisha trilógiát szeretném letolni az írónőtől, mert hogy az az előzménye ennek a duológiának.

10. Egy könyv a várólistádról, amit nagyon el szeretnél olvasni

Ilona Andrews: Wildfire című könyvéért már erőteljesen folyik a nyálam, de egyrészről, most más határidős könyvek sorakoznak előtte, másrészről, nem vagyok kész sem arra, hogy esetlegesen véget ér a sorozat (bizonytalan, hogy meghosszabítják-e, miután eredetileg trilógiának tervezték), illetve az utána következő érkező book hangoverre, amikoris megint képtelen leszek kb egy hónapig bármi mást olvasni, mint Hidden Legacyt. #fangirlproblems

11. Könyvek száma a várólistádon

608. Höhöhö. *help*

Nos, ennyi lett volna a TBR Book Tag 2017. Ti hogy álltok a saját várólistátotokkal?