Kiadó: HarperCollins
Oldalszám: 374
The
day Louisiana teenager Rory Deveaux arrives in London marks a
memorable occasion. For Rory, it's the start of a new life at a
London boarding school. But for many, this will be remembered as the
day a series of brutal murders broke out across the city, gruesome
crimes mimicking the horrific Jack the Ripper events of more than a
century ago.
Soon
„Rippermania” takes hold of modern-day London, and the police are
left with few leads and no witnesses. Except one. Rory spotted the
man police believe to be the prime suspect. But she is the only one
who saw him. Even her roommate, who was walking with her at the time,
didn't notice the mysterious man. So why can only Rory see him? And
more urgently, why has Rory become his next target? In this
edge-of-your-seat thriller, full of suspense, humor, and romance,
Rory will learn the truth about the secret ghost police of London and
discover her own shocking abilities.
A
történetről annyit, hogy Rory a déli Louisianaból Londonba kerül
bentlakásos iskolába. Azonban a város ezen részében borzalmas
gyilkosságok történnek egy 19. századbeli sorozatgyilkos
mintájára, aki úgy híresült el, mint Jack the Ripper, azaz Hasfelmetsző Jack. És akit sosem
lepleztek le.
Hamarosan a Ripper-mánia teljesen átveszi az
uralmat London felett, pontosan, mint annak idején, amikor az első
gyilkosságok történtek. A rendőrség pedig se nyomokat, se
szemtanúkat nem talál… egyet kivéve. Rory látott valakit,
akiről a rendőrség úgy gondolja, ő lehet a gyilkos, akit
keresnek. De még a lány szobatársa, aki vele volt azon az
éjszakán, ő se látta a rejtélyes férfit. Akkor Rory vajon
miért?
Egészen
az utolsó 60 oldalig biztos voltam benne, hogy ez egy négy
csillagos könyv lesz. Jó szórakozást nyújtott, de azért
lehetett volna jobb. Azonban az utolsó oldalakon végre tényleg
elkezdtem borzongani. Ezt vártam már az elejétől kezdve,
tekintve, hogy ez egy szellemes, nyomozós történet lenne egy
elmebeteg sorozatgyilkossal megdobva. Az eleje is sokkal jobb lett
volna, ha nem lövik le már a könyv hátoldalán, a méltatásokban,
hogy szegény Rory szellemeket kezdett látni.
De attól a ténytől eltekintve, hogy a vége kivéve nem igazán tudott meglepni, nagyon jó kis könyv volt ez. London és a bentlakásos iskolák hangulatát maradéktalanul visszaadta, a karaktereket meg tudtam szeretni és nem is tűntek túl valószerűtlennek. Voltak benne részek, amik érzésem szerint túl hosszú lére lettek eresztve (Rory órára jár, Rory hokizik, Rory tanul, Rory teát iszik, stb…), de azt azért nem mondanám, hogy olyan rettenetesen untam volna. Főleg amiatt a hangulat miatt, ami az oldalakról áradt. A végére szinte már én is otthon éreztem magam Wexfordban.
Ami a karaktereket illeti, nem panaszkodom, mert a főhősnő nem volt sem idegesítő, sem hisztérika, ami ritka dolog manapság és a többiekkel sem voltak problémáim, vagy ha igen, sikerült elsiklanom fölöttük. Ami sántított, az Jerome és Rory kapcsolata volt. Hogy most ők barátok voltak, akik néha csókolóztak, vagy jártak, vagy nem? A könyv utolsó harmadában talán műveltek, valami együtt járás-félét (egyszer megfogták egymás kezét nyilvánosan). Addig ez nem zavart, ameddig maga Rory sem tudta, hogy hányadán állnak, de ahogy haladt a történet, ez elfelejtődött és úgy is maradt – a levegőben lógva.
Különösen Jo-t, a második világháborúból Londonban ragadt női szellemet és Stephent, a zseni zsarut kedveltem meg. Előbbi az elejétől fogva szimpatikus volt, azonban utóbbi csak azután vált azzá, hogy megismertem az igazi történetét. Mert itt mindenkinek van története.
A finálé nagyon mozgalmasra sikeredett, a
vége pedig kicsit keserédesre. Végre itt nem az történt, ami
mindenhol, hogy a főszereplő mindent elmond a barátainak, akik nem
nézik őt érte őrültnek, sőt! Rory belátta, hogy nem szólhat
egy szót sem, és azt is tudta, hogy ez éket ver majd
közéjük.
Végső soron igazán tetszett, bár
lebilincselőnek csak az utolsó oldalakat éreztem. Azért bőven
megér egy-két délutánt az olvasása. Egyáltalán nincs bonyolult
nyelvezete, könnyű volt olvasni és ideális volt a villamosra
reggelenként. Szóval szerettem és várom a folytatást!
Értékelés: 4,5/5
Kedvenc jelenet: a haloween buli, az izgalmas volt
Kedvenc karakter: Jo, Stephen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése