Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 358
Princess Lira is siren royalty and the most lethal of them all. With the hearts of seventeen princes in her collection, she is revered across the sea. Until a twist of fate forces her to kill one of her own. To punish her daughter, the Sea Queen transforms Lira into the one thing they loathe most—a human. Robbed of her song, Lira has until the winter solstice to deliver Prince Elian’s heart to the Sea Queen or remain a human forever.
The ocean is the only place Prince Elian calls home, even though he is heir to the most powerful kingdom in the world. Hunting sirens is more than an unsavory hobby—it’s his calling. When he rescues a drowning woman in the ocean, she’s more than what she appears. She promises to help him find the key to destroying all of sirenkind for good—But can he trust her? And just how many deals will Elian have to barter to eliminate mankind’s greatest enemy?
Ez most annyira jól esett! Mikor máskor olvassunk sellőkről, ha nem a legnagyobb hőségben? Már akkor kinéztem ezt a könyvet magamnak, amikor elkezdett feltünedezni, mint várt megjelenés, és miután jöttek az áradozó értékelések, nem bírtam a kíváncsiságommal tovább. Nem túl sok sellős könyvet olvastam annak ellenére, hogy nagyon szeretem a tengeren játszódó sztorikat és ezeket a mitikus lényeket is, főleg, ha a vérszomjasabb fajtából valók. Nincs gond a H2O-féle cuki hableányokkal sem, de mindig jobban vonzott a mítosz kevésbé habos-babos oldala.
Végre megkaptam, amire vágytam, ugyanis a To Kill a Kingdom beváltotta minden hozzá fűzött reményemet! Kicsit sötét volt, kicsit creepy helyenként, de mégis nagyon tündérmesés. Mindehhez pedig hozzájöttek a remek karakterek, és te jó ég, azok a párbeszédek!!!
“You are a little heartless today, aren't you?""Never," I say. "There are seventeen under my bed.”
Az alapsztori szerint Lira az egyik legvérszomjasabb szirén, a királynő örököse, és a hercegek átka, ugyanis ő csakis királyi sarjakra vadászik, évente egyet ragad el: minden születésnapjára egy szívet. Azonban amikor elkíséri az unokatestvérét az első vadászatára, nem tud ellenállni a kísértésnek és megszegi a szabályokat: megöl még egy herceget. A királynő büntetésből emberré változtatja, és ki más is halászná ki Lirát a tengerből, mint a híres szirénvadász herceg, Elian és legénysége.
Általában elmondható rólam, hogy nem rajongok a hercegekért. Idegesítőek, hisztisek, többet picsognak, mint egy plázacica, és azt hiszik, a nap csak az ő kedvükért megy le nyugaton. Eliant viszont imádtam! Benne is megvolt a tendencia, hogy sajnáltassa magát, de nem olyan mértékben, hogy attól lekaparjam magam, és mindezek mellé meglepően talpraesett és realista volt.
“Technically, I’m a murderer, but I like to think that’s one of my better qualities.”
Lira szintén kedvenc lett, bár folyton Lyrának néztem a nevét és úgy ejtettem a fejemben. Túl sok volt a Pullman könyvekből idén, azt hiszem. Ugyan az ő haja is vörös, drága szirénhercegnőnk azért néhány fokkal veszélyesebb ellenfél, mint Ariel. Lira szinte elveszti minden fizikai fölényét, amit a vízben magáénak tudhat abban a pillanatban, hogy a királynő emberré változtatja, de ennek ellenére közel sem nevezném tehetetlennek. Tetszett, hogy emberbőrben sem veszítette el azt a vadságot, amilyen ívet leírt a karaktere, ahogy megtanult beilleszkedni az emberek közé, és megkérdőjelezte a saját kultúráját is közben.
 |
| Forrás: Pinterest |
Imádtam olvasni, ahogy ezek ketten kerülgették egymást! Annyira jól kijött, hogy mennyire hasonlítanak a különbségeik ellenére is, hogy emberükre találtak a másikban. Tetszett, hogy egyiküknek sem voltak illúziói a saját egyéniségükről: pontosan tudták, hogy nem éppen feddhetetlen jellemek. Fantasztikusan működött a kémia, egyszerre akartam rájuk üvölteni, hogy vegyék már észre magukat, és élveztem a várakozást, ahogy apránként elkezdtek megbízni a másikban. Itt már csak hab volt a tortán, hogy az olvasó mindvégig tudja, Lira arra készül, hogy elárulja Eliant és mindenki mást.
“I reach out my hand to pull her up, and the look Lira gives me is nothing short of poisonous.
“Do you want me to chop it off?” she asks.
I keep my hand hovering in the space between us.
“Not particularly.”
“Then get it out of my face.”
A világfelépítés nem nagy szám, annak ellenére, hogy egy elképzelt világban vagyunk és több országot is érintünk. Minden királyságnak megvan a maga mágiája és kultúrája, de ezekbe csak felületesen nyerünk betekintést, és őszintén, nincs is szükség többre. A történet fókusza nem túl nagy, de remekül működik: azt a klasszikus tündérmesés vibe-ot kapjuk, és a cselekmény is ennek van alárendelve.
A nyár egyik legnagyobb kellemes meglepetése volt számomra ez a könyv! Egyik szemem sír, a másik nevet, hogy csak egyrészes és nincs folytatása, mert bár kerek egész történetet kapunk, ami nem igényli a második részt, sajnáltam, hogy a végére értem, mert annyira jó volt belemerülni, hogy olvastam volna még. Aki szereti az old school tündérmesés hangulatot és a morálisan kissé szürke karaktereket, annak bátran merem ajánlani ezt a könyvet, nem fog csalódást okozni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése