Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 320
A titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni – akár a megszelidített, csodálatos vadon.
A recenziós példányt nagyon szépen köszönöm a Manó könyveknek!
Nem ez az első köröm Frances Hodgson Burnett klasszikusával, hiszen ezt is, és a Padlásszoba kis hercegnőjét is olvastam valamikor általános iskolában. Az évek során igencsak elhalványodtak az emlékek, jóformán csak az alapszitu rémlett, illetve az, hogy mindkettőt nagyon szerettem. Így aztán, amikor megláttam ezt a gyönyörűséges új kiadást, amivel a Manó könyvek előhozakodott, tudtam, hogy itt az ideje egy újraolvasásnak.
Abban a tekintetben semmilyen meglepetést nem okozott, hogy konstatáltam, továbbra is imádom ezt a könyvet. Annyira kortalan ez a történet, hiába tartozik a gyermekirodalomhoz, felnőtteknek is simán a kezébe nyomnám. A maga kedves, bájos módján nagyon is fontos életigazságokat tartalmaz, amiket persze mindenki tud, és rengetegszer hallunk ismételni, mégis ebben a köntösben teljesen máshogy csapódnak le.
 |
| Forrás: Prológus Instagram |
Aki a kalandos nagyregényeket kedveli, annak lehet, nem ez az ideális olvasmány, hiszen a cselekmény igen egyszerű és nem kifejezetten fordulatokban teli. Mary Lennox egy utálatos, szülei által elhanyagolt kislány árván marad, ezért Indiából Angliába küldik egyetlen élő rokonához, akinek Yorkshire-ben van birtoka. Craven úr megkeseredett férfi, akit a felesége halála teljesen tönkretett. A gyásztól vezényelve bezáratta felesége kedvenc kertjét, a kulcsot pedig elásta, hogy soha senki ne tehesse be a lábát oda többet. Maryvel se foglalkozik, amikor odakerül hozzá, így a kislány kénytelen saját elfoglaltságot találni. Ahogy fokozatosan fedezi fel a láp és a természet szépségét, úgy változik meg gyökeresen kívülről és belülről. Amikor pedig rábukkan a titkos kert bejáratára, egy új világ tárul fel a szeme előtt.
"Azon a helyen, ahová rózsát ültetünk, nem nőhet bogáncs!"
A felfedezés csodája hat át minden oldalt, mindezt olyan őszinte lelkesedéssel fűszerezve, ami ragadósnak bizonyul, legalábbis az esetemben mindenképpen. Én vagyok az az ember, aki a plafonra ugrik az összes stay positive, good vibes only szenvelgéstől, és egy alkalommal a kaktuszomat is sikerült kinyírnom, mert ennyire vagyok csak tehetséges bárminemű kertészkedésben, de ezt a gyönyörű könyvet olvasva én is azon kaptam magam, hogy egy eldugott, falakkal körülvett titkos kertről álmodozom, ahol rózsák nyílnak, és ami csak az enyém.
 |
| Forrás |
Mint a legtöbb gyermekeknek szóló regényben - különösen igaz ez a klasszikusokra - itt is megvannak a felszín alatt lappangó nehezebb, sötétebb témák, amiknek a zöngéje mélységet csempész a könnyed, ártatlan kis történetbe. A gyász feldolgozása, a megtört apa, aki egyedül marad a fiával, akire ránézni sem bír, mert az beteges és csak a feleségére emlékezteti, a kislány, aki senkinek sem kellett, még a saját szüleinek sem.
– Ő nem szeretne engem – mondta hűvösen és mereven Mary. – Engem senki sem szeret. Martha ismét megütődve nézett rá.– Hát saját magát szereti-e? – kérdezte olyan hangon, mint aki valóban kíváncsi a feleletre. Mary habozott egy pillanatig, és elgondolkozott a dolgon.– Egyáltalán nem – vallotta be azután. – De azelőtt sohasem gondolkoztam ezen.
És hogy mindezek fényében mennyit számít az emberi elhatározás, amit a gyerekek varázslatnak hívnak, pedig ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó: a gondolatok erejéről, amik rombolni és építeni egyaránt képesek. Megtalálni ezt a titkos kertet az életünkben, ahol nyugalomra lelhetünk, és aztán összeszedni ahhoz a bátorságot, hogy másokkal is megosszuk ezt a titkot.
Ami engem illet, én továbbra sem fogok instagrammon #positivethoughts és hasonló hesstegekkel dobálózni, mert a hideglelés kiver a szájbarágástól. Viszont az, amit ez a könyv jelképez és főként ahogyan teszi ezt, nos az időtálló, és igazán megszívlelendő lecke kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Hiszen mindenkinek szüksége van egy titkos kertre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése