Cover Reveal #5 On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?

Szép jó estét mindenkinek!

Bizony, megint itt vagyok, és megint egy Cover Revealhez van szerencsénk, a KMK jóvoltából. Úgy néz ki nem csak a baj nem jár egyedül, de a jó könyvek sem. :)
Ezúttal egy magyar szerző könyvének a borítójáról rántjuk le a leplet, méghozzá az egyik kedvenc magyar szerzőméről, úgyhogy szavakba önteni is nehéz, mennyire nagyon lelkes vagyok a mai Cover Revealt illetően!

2015 decemberében jelenik meg On Sai ötödik regénye, az Apa, randizhatok egy lovaggal? A történet főszereplője Mia Anne, a Budapestre költöző külföldi lány, aki álmában Kószával, a titokzatos lovaggal randizgat, akiről szépen-lassan kiderül, hogy nem is csak a lány álmaiban létezik… A humoros, misztikus regényhez Magocsa-Horváth Éva készített megnyerő borítót.

 

 

Kötéstípus: kartonált

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

ISBN: 9789633995143

Jegyezd elő >>>itt <<< vagy csekkold a könyv molyos adatlapját és tedd a kívánság és/vagy várólistádra!

 

Fülszöveg:

Mia Anne tizenhat éves, és nem túl lelkesen Pestre költözik apja munkája miatt. Egyik éjjel azonban különös fantasy világgal álmodik, ahol ő egy mágus, és onnan kezdve álmában egy helyes, pimasz lovagot bosszant. Bele lehet zúgni valaki állába?
Kósza csavargó kölyökből lett lovag, semmi kedve egy lányba beleszeretni, és feladni a nehezen kiküzdött életét. Ám nyugtalanítja a szemtelen varázslólány, túl sokszor kalandoznak felé a gondolatai. Legszívesebben sose látná őt viszont, de a lány hatalmas veszélyben van, két világ akarja holtan látni.
Mitől férfi a férfi, és lovag a lovag?
Amon, az apa, világhírű agykutató zseni, ám nincsenek érzelmei, és a gyereknevelést is könyvekből oldja meg. Budapestre rendelik, Közép-Európa legnagyobb titkos laborjába, a négyes metró alá, ahol a katonaság kétségbeesetten próbálja megakadályozni a két világ között lévő mágikus Fal átszakítását.
De ki lehet az ellenség? Mi erősebb, a mágia vagy a tudomány?

Gondolatok:

Szerintem senkinek nem árulok el nagy titkot azzal, hogy rettentő izgatott vagyok a könyv megjelenése miatt, és az Apa, randizhatok egy lovaggal? fénysebességgel landolt a karácsonyi kívánságlistámon, úgyhogy ha az ősök veszik a lapot, akkor talán már a fa alatt is ezt fogom bújni. Nem is olyan rég volt szerencsém beleolvasni, amikor On Sai posztolt egy részletet az elejéből, és azt kell mondjam, várós... nagyon várós. Ja, és a borító? Telitalálat! A virágok, a kard, a betűtípus, és az a sunyi kis EKG vonal, ami elsőre fel se tűnt... amit eddig a regényből láttam, annak alapján tökéletesen passzol.

Idézetek a könyvből:

„A fiatal lovag megpördült a hangra. Mia Anne nem bírt magával, felnevetett, ahogy a fiú elvörösödött, meglátva a pizsama sortot és az ő mezítelen combját. Annyira helyes volt ilyenkor!
– Megint te? – sziszegte a fiú. – Mondd, mit vétettem a Szent Körforgás ellen?!
– Már tudom, kitől tanulta a ló ezt a rossz modort!
– Modorról mersz beszélni? Pont te? Hiszen szinte meztelen vagy!
– Ki? Én? – Mia Anne elképedten meredt a másikra. – Kikérem, magamnak, ez egy pizsi! Most vettem, még macska is van rajta, teljesen visszafogott ruhadarab.
– Nem a macska zavar – mondta hűvösen a fiú, és tetőtől talpig végigmérte.
Mia Anne érezte, hogy elvörösödik. Ilyen lassan, alaposan még egy fiú sem nézte meg a nyakát, a melle vonalát, nem időzött el a csípője ívén, nem szemlélte meg a rövid sortból kikandikáló combjait, nem bámulta kitágult pupillával a térdét és a bokáját, nem mérte végig egészen a bordóra kifestett lábkörméig. Ettől a pillantástól tényleg pucérnak érezte magát, akaratlanul összébb húzódott.”

 

*

"Amikor újra a fiúra nézett, látta, hogy az elnyom egy mosolyt, és ettől megint bosszús lett:
– Jól szórakozol, mi? Egy lovagnak nem kéne udvariasabbnak lennie egy hölggyel?
– Egy hölggyel igen – felelt csúfondárosan Kósza.
A ló megbökdöste az orrával a hátát, mire a fiú megfordult, és szeretettel megsimogatta az állatot. Csak egy bőrmellényt viselt ing nélkül, a ló a meztelen vállához dörgölte az orrát. Úgy bújtak egymáshoz, hogy Mia Anne szinte féltékenységet érzett, ahogy a fiú kecses, hosszú ujjai a puha, koromfekete sörénybe túrtak.
– Távozz idegen, vagy hívom az őrséget! Ha azt hiszed, elcsábíthatsz, és megtagadom miattad a lovagi köpenyt, akkor tévedsz.
– Elcsábítani? Kit? Téged? – Mia Anne-ből kitört a nevetés. – Kicsit sokat képzelsz magadról, nem?
A lovag tüntetően nem felelt, a szép fekete lovat becézgette. "

*

"– Az előbb megvédtelek a társaimtól, vagyis visszafizettem, hogy megmentetted az életemet. Mostantól nem vagyok az adósod. A helyedben vigyáznék a nyelvemre!
– Miért, mi lesz, ha nem vigyázok? – kérdezte Mia Anne, és próbálta visszanyerni a magbiztosságát, ami a váratlan testközelségtől hopp, semmivé vált. – Büntetésül megcsókolsz, ahogy a nyálas regényekben? Nagyon elcsépelt!
Kósza szeme éleset villant, a fiú még közelebb hajolt, arcuk szinte összeért. Mia érezte a bőrén a fiú forró leheletét.
– Álmodozz csak! Soha nem foglak megcsókolni!
Mia Anne dühös lett, maga sem tudta, miért. Ez mégis csak az ő álma! Mi az, hogy még az álmának sem tetszik? Előre lendült, és szájon puszilta a fiút.
– Kit érdekel, mit akarsz? – nevetett, amikor meglátta a lovag mélységesen megrökönyödött arcát. "

*

„Amon első gondolata az volt, hogy a magyarok nem normálisak.

A szigorúan titkos kutatólabor bejárata a körúton álló pékség volt, a forgalmas utcára ínycsiklandozó, cukros illatfelhő áradt, ahogy belökték az ajtót. Helmholtz vett egy májas-túrós táskát, ami pontosan olyan gusztustalanul festett, mint a neve, majd a férfi kedvesen intett a csinos, szőke, színes műkörmös kiszolgálólányoknak. Hátrament a belső udvarra, ahol pár kerti szék állt a zöld repkénnyel körbefuttatott falak között. Ablak nem nyílt az udvarra.

– Ez csak az egyik lejárat – mosolygott a német. – Mindig májas-túróst kérj, ilyet épeszű ember nem eszik. Amúgy a lányok is ügynökök, és csak így engednek hátra, ez a kód.”

*

A tüskés hajú, halántéknál már őszülő, katonás tábornok szerencsére hamar rátért a lényegre:
– A világ minden pontján különös álmokról mesélnek az emberek. Sokan leírták a neten, hogy egy fantasy világban jártak, mágusok, nomádok vagy épp törpék között, aztán hamarosan leállt a szívük. De nem hal meg mindenki. Van, aki heteken át minden éjszaka átéli az élményeket, ilyen alanyokat itt a laborban is találunk. Egy folytatásos álomban járnak, de vajon miért?
Amon udvariasan unatkozott. Ennyit már a Pentagon gyűlésén is hallott. Ott drogra gyanakodtak, de zavaró módon mintha az álmodók egyazon helyen járnának. Létezhet a jungi kollektív tudattalan, és így egy összefüggő közös álomtárhely? Akkor még ez volt a feltételezés. Vajon az elmúlt két hétben haladtak az üggyel valamit? És minek hívták őt ide?

*

Kósza meglepetten fordult hátra. Aztán rögtön zavarba is jött, ahogy tudatosult benne, hogy Miah’En szeme megrebben. Az ő félmeztelen mellkasa hatott rá így, látszott, hogy erősen próbál nem odanézni.
Kósza nyelt egyet, a lány a pimaszságánál csak egy dologgal tudta jobban zavarba hozni, az ilyen szende rezdüléseivel.– Tényleg nincsenek lovagok? Akkor ki menti meg a gyengéket és védteleneket?
– Senki – sóhajtott a lány, és esdeklőn megragadta a karját. – Figyelj, segítened kell! Nagy bajban vagyok!
Pontosan olyan könyörgő szemmel nézett rá, mint az élőholtak támadásakor. Kósza féloldalas mosolya akaratlanul felvillant:
– Éjjel van, és egy félmeztelen férfival vagy egy szobában. Ez szerintem is kimeríti a baj fogalmát.

A szerzőről:

 

Író, szerkesztő, viselkedéselemző. Szerinte az élet játék, így aktív szervezője a hazai fantasztikus életnek, íróiskolát vezet, előadásokat tart. Szerkesztőként a Könyvmolyképző Kiadó Aranymosás projektét vezeti. Sci-fi novellistaként számos pályázatot nyert, regényíróként egyedi, humoros-szarkasztikus hangjáról ismert. Három gyermeke van, Sülysápon él. Ötödik regényét az Apa, randizhatok egy lovaggal? könyvet Anna lányának írta, de készülőben egy mesekönyv a kisebbik fiának is.

Nektek felkeltette az érdeklődéseteket? Melyik friss megjelenést látnátok a fa alatt a legnagyobb örömmel?



Üdv,