Szerintem 2014 volt az eddigi legeseménydúsabb év az életemben. Elballagtam, leérettségiztem, felvételiztem, elköltöztem otthonról (többé-kevésbé :)), elkezdtem az egyetemet, és így tovább. Sokkoló volt, idegölő, rettenetesen izgalmas és kihívásokkal teli.
Talán ezért, talán más okból, majdnem a felére csökkent az olvasásaim száma tavalyhoz képest, így idén egy szerény 47 könyvvel zárom az évet. 2015 remélhetőleg termékenyebb évjárat lesz olvasás-ügyileg. :)
Ettől függetlenül, azért összeállítottam egy listát, ami talán dióhéjban összefoglalja az évemet, már ami a könyveket illeti.
Leghosszabb: Lev Tolsztoj - Anna Karenina
1064 istenverte oldal. Átok annak az idiótának a fejére, aki ezt jelölte ki tételnek emelt magyarra. Brrrrrrhhhhh.... kevés könyvet gyűlöltem ennyire életem során. De komolyan. Máig nem értem, hogy bírtam ki.
Legrövidebb: Chloe Neill - Howling for You (Chicagoland Vampires 8.5)
El se tudom mondani, mennyire kíváncsi voltam Jeff és Fallon történetére! És bár nem lett annyira jó, mint amilyenre számítottam, egy délutánra azért szórakoztató kis olvasmány volt. Azért lehetett volna jobb. Meh... ez egy ilyen év. Könyv ügyileg, legalábbis.
Legviccesebb: On Sai - Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
Ez a könyv az aduász az idén; szívem szerint az összes pozitív "leg"-hez beírnám. De miután hagyni kell a többieket is kibontakozni, ezért kettő leggel kell megelégednie. (Meg nekem is. Főleg nekem.)
Legizgalmasabb: Chloe Neill - House Rules (Chicagoland Vampires #7)
Ez a sorozat minden egyes résszel egyre jobb és jobb lesz. Az első kettő után még csak az "oké" kategóriában csücsült békésen, de a harmadik könyv után nem volt megállás! Imádom a karaktereket, a humort, és azt a lendületes cselekmény vezetést, amitől kínszenvedés letenni a könyvet még arra a három percre is, hogy elmenjek a wc-re. Kedvenc lett!
Legmeghatóbb: Gayle Forman - If I Stay
Ezt már bővebben kifejtettem az idén egy bejegyzésben, de igazából nagyon nehéz megfogalmazni, miért is annyira szívszorító ez a könyv. Nem csak az alaptörténet, nem csak a tragédia, hanem valami más... egyszerűen igazi. Nem sírtam rajta sokat (ami nálam csodaszámba megy), és mégis...
Legszebb borító: Kieran Larwood - Rémségek
Kell ezt magyarázni? Tökéletesen passzol a történethez és gyönyörűen van megrajzolva. Emelem kalapom a grafikusnak.
Legegyedibb (vajon van ilyen szó? Most van!) koncepció: Michael Grant - Messenger of Fear
A neten nagyon megoszló vélemények terjengenek erről a könyvről, de én személy szerint IMÁDTAM! És főleg a teljesen újszerű mitológiát imádtam, meg a csavart, amit nem fogok elárulni. De úristen, mennyire jó volt ez! Sehol nem olvastam még csak hasonlót sem.
Azt se állítom, hogy értelmesen el tudnám magyarázni, de nézzétek ezt el nekem. Ez a könyv kis híján pudingot csinált az agyamból.
Legérdekesebb karakter: Calderon. Még mindig Calderon.
Sajnálom, nem bírom ki, hogy harmadjára is fel ne tegyem a listára. Hogy ne tudnál imádni egy olyan karaktert, aki saját magának a Genius keresztnevet adja. xD Azóta imádom, hogy az első részt szorongatva két éve majdnem a villamoson maradtam. Harmadik részt akarok!!!!
Legjobb főgonosz: Jack Randall (Diana Gabaldon - Outlander: Az idegen)
Ekkora rohadékot még elképzelni is kihívás. Az emberiség legalja, és az a legrosszabb benne, hogy a maga kifacsart módján, rettentő realisztikus is. Kiver a hideg veríték ettől a... most mondanám, hogy szörnyetegtől, de ez sértés lenne a szörnyetegekre nézve.
Legjobb kémia a szereplők között (nem feltétlenül szexuális értelemben): Calderon és Taina (On Sai - Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál)
Olyan szinten tökéletes párost alkotnak, ami már majdhogynem ijesztő. Kinek kell gondolatolvasás, amikor valaki annyira ismeri a másik minden rezdülését, mint ezek ketten? Tökéletesek, egyszerűen tökéletesek együtt! MÉG AKAROK!!! NEM AKAROM, HOGY VÉGE LEGYEN! MÉÉÉÉG! Légyszi, légyszi, légysziiiiiiiii....
Legnagyobb csalódás: Jó néhány könyv "versengett" ezért a címért, de végül egy olyannak adtam, amelyik valóban tőrt döfött a pici könyvmoly szívembe.
Nalini Singh - Archangel's Shadows (Guild Hunter/Angyali vadász #7)
Hüpphüpp... sírógörcs....
Nem volt rossz a könyv, csak épp... hát, jó se. Oké volt, és ez nagyobb csapás a számomra, mintha csapnivaló lenne. Ashwini és Janvier voltak a kedvenceim az egész sorozat alatt, mégse tudok felidézni egyetlen olyan jelenetet se a SAJÁT KÖNYVÜKBŐL, amiben mindketten benne voltak és emlékezetes lett volna. Meh... :(
Legkiborítóbb: Ez a pont eredetileg nem is szerepelt volna, de az év utolsó napjaiban kezembe akadt egy csoda, ami egyszerűen kikövetelte.
Nalini Singh - Rock Addiction
Bejegyzés is lesz róla, bár valószínűleg már csak az újévben, ahol elregélem, mit is gondolok pontosan a "két lábon járó magatehetetlen Mary Sue könyvtáros sztereotípia" és a "rocksztár, kinek piercingjéről több szó esik, mint a személyiségéről" kapcsolatáról.
De nem lesz szép...
Nos, ennyi lenne erre az évre. Decemberben cseppet eltűntem, de hát itt voltak az ünnepek, a család és a tömérdek beadandó, így sajnos a blogolás kicsikét háttérbe szorult. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nincs új olvasási élmény, amit meg szeretnék osztani veletek, úgyhogy januárban pótolom azt, ami a ebbe a hónapba már nem fért bele.
Addig is, BUÉK mindenkinek!
Legyen csodálatos 2015-ös évetek! :)
RavenS