Gondoltam, pont itt az ideje, hogy megmagyarázzam, mi ez a hatalmas csend a blogon mostanában, úgyhogy here we go, emberek!
Pont ma van egy hete, hogy Londonba költöztem.
Huh, na ez igencsak drámaian hangzott. Szóval tulajdonképpen nem teljesen költöztem ki, de még legalább három esztendőn át az év kb. felét itt fogom tölteni, hogy okosodjak az egyetemen Comparative Literature szakon.
A költözés, meg az egyetem elkezdése (ami még folyamatban van, ugyanis holnap lesz az első tanítási napom *retteg és izgatott és rágja a körmét*) pöppet macerás tud lenni, ezért nagyjából a fele nyaramat az tette ki, hogy eszelősen bámultam az emailjeimet, ügyintéztem és rohangáltam és körmöt rágtam, hogy minden rendben legyen. :)
Úgyhogy a nyár jött, köszönt szépen, majd hátra se nézve elhúzott, miközben én speedező kisegér módjára próbáltam rájönni, hogy akkor most eszik vagy isszák az egyetemet. Nem kifogás, tényközlés.
Most, hogy itt vagyok legalább beújítottam a repertoáromba néhány finomságot, ami miatt idegeskedhetek, szóval ez kitölti az utolsó nyugis hétvégémet, és mindennek közepette gondoltam, magyarázkodom egy sort a nagyérdeműnek, hogy mi is zajlik errefelé.
Mindennek direkt kihatása a blogra nem lesz (legalábbis remélem), esetleg azt leszámítva, hogy meg fog nőni a külföldi könyvek előfordulásának a száma a blogon, de amennyire én le vagyok maradva a várólistámmal, és amilyen tempóban jelennek meg mostanában a könyvek otthon (persze sose az, amelyiket épp nagyon akarná az ember lánya, de hát ilyen az élet), nem hiszem, hogy ez annyira feltűnő lenne.
Valószínűleg lesznek problémáim az időm beosztásával (ismerem magam, nem vagyok a szervezés királynője), úgyhogy csendesebb periódusok előfordulhatnak, de igyekszem, és előbb-utóbb belerázódom az új ritmusba. :)
Ma még szeretnék felrakni egy kritikát, remélem össze fog jönni, miközben várok a csomagra, amit anyám utánam küldött hazulról. (Igen, máris. xD)
